Bejelentkezés: hétfő, kedd 16-20 óra, szerda, csütörtök, péntek 12:00-16:00 között

Skizofrénia kezelése

Skizofrénia kezelése

A skizofréniával kapcsolatban nagyon sok téves elképzelés él a köztudatban. Az egyik legelterjedtebb ezek közül, hogy a skizofréniával diagnosztizált emberek több, eltérő személyiséggel rendelkeznek, amelyek egymással párhuzamosan léteznek ésműködnek. De milyen betegség valójában a skizofrénia? Milyen tünetekkel jár együtt és miért alakult ki ez a téves elképzelés vele kapcsolatosan?

 A skizofrénia meghatározása

A skizofrénia egy igen ritka, súlyos mentális kórkép, a lakosság mindössze egy százalékát érinti. A tünetek általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban (15-35 év) jelentkeznek. Az elnevezés egy görög eredetű kifejezésből ered, ami szó szerint ,,hasadt elmét” jelent. Innen alakulhatott ki a köztudatban az a téves elképzelés, hogy a skizofrénia megegyezik a tudathasadással/többszörös személyiséggel. Valójában a skizofrénia egy olyan mentális betegség/pszichózis, melynek tünetei a gondolkodást, az érzékelést, az érzelmi-akarati életet és ezáltal az általános viselkedést érintik.

Milyen tünetei vannak a skizofréniának?

A skizofrén betegekre jellemzőek a különböző akusztikus hallucinációk (pl. egymással párbeszédet folytató hangok), delúziók, bizarr téveszmék. A bizarr téveszmék olyan szilárd meggyőződések, melyek nyilvánvalóan abszurdok és a valóságtól elrugaszkodottak (pl. űrlények a fejébe ültettek elektródákat és azon keresztül figyelik meg őt). Ezzel szemben előfordulnak olyan delúziók is, amelyeknek bár nincsen valóságalapjuk, mégsem mennek szembe a világról alkotott elképzeléseinkkel (pl. meggyőződése, hogy a rendőrség követi és megfigyeli őt). Emellett jellemzőek lehetnek egyéb érzékelési zavarok, ilyen lehet például a cönesztézia, ami egy olyan téves testérzékelési zavart jelent, mely során a személy a szerveiből/testéből érkező információkat nem képes differenciálni, vagy pedig tévképzeteket alakít ki (pl. bogarak rágják le a csontjairól a húst). A téveszméket, hallucinációkat, érzékelési zavarokat összefoglaló néven pozitív tüneteknek nevezzük.

A pozitív tünetek mellett a skizofrén betegek negatív tünetekkel is jellemezhetők, ezek mindegyike valamilyen hiányállapotot fejez ki. Ide tartozik például az érzelmi és szociális élet kiüresedése, a gondolatvilág elszegényedése, a spontán beszéd hiánya, valamint a beszéd tartalmi hiányossága. Emellett jellemző lehet rájuk az avolóció, ami akarathiányt, apatikus állapotot jelent, vagyis a betegnél hiányzik egy feladat megoldására irányuló kezdeményezés, nincsen motivációja elvégezni feladatait. Például tisztában van vele, hogy el kell mennie a postára feladni egy levelet, de nem tudja rávenni magát, mert hiányzik a motivációja.

Mindezek mellett a skizofrénia a kognitív funkciókat is érinti, így a pozitív és negatív tünetek mellett beszélhetünk kognitív tünetekről is. Általánosságban elmondható, hogy a skizofrén betegekre jellemző lehet a memóriazavar, figyelemzavar, illetve a végrehajtó funkciók zavara (problémamegoldás, hatékony tervezés zavara). Emellett érzelmeik szabályozása során kevésbé hatékony stratégiákat alkalmaznak, valamint annak következtében, hogy környezetüket nem megfelelően érzékelik, mások érzelmeit sem tudják megfelelő módon detektálni és értelmezni, nem igazán tudnak következtetni mások mentális állapotaira. Ennek következtében például nehézségeik lehetnek a paradoxonok és szarkasztikus megjegyzések értelmezésével is.

A skizofrénia diagnózisához legalább két tünet együttes fennállása szükséges, minimum 6 hónapon keresztül.

Milyen okai vannak a skizofrénia kialakulásának?

A skizofrénia egyes tüneteinek enyhébb formái jellemzőek lehetnek az emberek nagyobb százalékára, mégis gyakran ők nem szorulnak orvosi felügyeletre, gyógyszeres kezelésre. Ebből arra következtethetünk, hogy a skizofrénia alakulásában, a genetikával szemben sokkal nagyobb szerepet játszik a környezet. Természetesen vannak olyan hajlamosító gének, melyek továbbadásával sokkal nagyobb eséllyel alakulhat ki skizofrénia, de önmagukban, a környezeti hatások nélkül ezek nem vezetnek a kórképhez.

A kockázatot jelentő környezeti tényezők leginkább az érzékeny időszakokban képesek kifejteni hatásukat, így magzati korban, a születést követően, valamint fiatal felnőttkorban a legjelentősebbek. Például a terhesség időszaka alatt bekövetkező fertőzés, a születéskor fennálló oxigénhiányos állapot, vagy a későbbiekben jelentkező súlyos mértékű stressz, mentális és érzelmi megterhelés, vagy szerhasználat lehetnek rizikófaktorok a skizofrénia kialakulásában. Ezek mellett egyre több olyan tényezőt tárnak fel a kutatók, melyek valamilyen összefüggésben állhatnak a skizofrénia kialakulásával. Például a városi környezetben való felnövekvés, vagy a kisebbségi csoporthoz való tartozás is növelheti a skizofrénia kialakulásának az esélyét.

A skizofrén betegeknél megfigyelhetők neurobiológiai elváltozások, például az agyban az információk szállításáért felelős molekulák (dopamin és szerotonin neurotranszmitterek) egyensúlyeltolódása. Azt is megfigyelték a kutatók, amikor skizofrén betegek agyát vizsgálták, hogy bizonyos területek (például az arc érzelmeinek detektálásáért felelős terület) sokkal kisebb mértékben aktívak, más területek azonban ,,kompenzálásként” sokkal aktívabban működnek.

A skizofrénia kezelési módjai

A skizofrénia tehát egy nagyon súlyos mentális zavar, mely a gondolkodást, az érzékelést, az érzelmi-akarati életet és ezáltal az általános viselkedést érinti. A különböző tünettípusokat eltérő módon szükséges kezelni, így nincsen egy ,,recept”, amely minden skizofrén beteg esetén, minden tünetre alkalmazható. A terápiák célja elsősorban az, hogy kialakítsanak a skizofrén betegeknél egyfajta pszichés egyensúlyt (pszichotikus tünetek csökkentése, megszüntetése, újbóli jelentkezésének megakadályozása), valamint biztosítsák az életben való megfelelő funkcionálást.

A pozitív és kognitív tüneteket (hallucinációkat, téveszméket) általában pszichiáter orvosok, gyógyszerek segítségével kezelik. Emellett elengedhetetlenül fontos a negatív tünetekkel, hiányállapotokkal való foglalkozás egyaránt, az affektív és szorongásos tényezők feltárása. Hiszen akkor lehet sikeres a skizofrénia kezelése, ha a személyiségről és a betegségről komplex képet alkotunk és ennek megfelelően kezeljük.

Amennyiben Önnek, vagy hozzátartozójának segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

Kiss Dorottya Mária

Forrás:

  • ZOLTÁN, J., & SZATMÁR, H. (2011). Szkizofrénia, környezet és epigenetika. Neuropsychopharmacol Hung, 13(4), 211-217.
  • GÁBOR, K. (2011). A szkizofrénia gyógyszeres kezelése. Neuropsychopharmacol Hung, 13(4), 239-247.
  • JÁNOS, R. (2011). A szkizofrénia diagnózisa Bleulertől a DSM-V-ig. Neuropsychopharmacol Hung, 13(4), 193-203.

Skizofrénia kezelésével foglalkozó szakembereink:

Dr. Kellermann Mónika

Időpont egyeztetéshez kérjük hívja az alábbi számot:

(mobilról kattintva azonnal hívható)

Bejelentkezés:

hétfőn, kedden

16:00-20:00 között

szerdán, csütörtökön és pénteken

12:00-16:00 között

Ha a telefont éppen nem tudjuk felvenni, visszahívjuk Önt!